Fogadják el meghívásunkat sétára Körmöcbányán és környékén Fedezzék fel és ismerjék meg az arany város történetét , amely dukátjai uralkodók trónyait támasztották. Város ahol minden épületből, templomből, utcákről történelmet lehet érezni. Mindegyik elmeséli az ő korában megtörtént eseményeit, és így összerakódó mozaik nem mindennapi történetképet kínál. Fogadják el meghívásunkat a körüllévő községekbe is. Lélegezék be a friss levegőt, tekintsenek a távolba és csodályák meg a volgyeket védő felséges hegyeket. Hallgassák a természet hagyományok hangjait , ami eróseb mint az idó és a felejtés. Egy régi monda szerint a Šášov felől a későbbi Cremnychbana település keletkezésének helye körül a hegyek felé igyekvő vadász a Volle Henne hegy lábánál fegyverével egy foglyot ejtett el. Begyében aranyszemecséket talált. A patak folyásával ellenkező irányba, a hegyek felé haladva arany és ezüsttartalmú érclelőhelyre bukkant. Feltételezhető, hogy az arany felfedezése a Kremnica –i hegységben, a Dunában, a Garamban vagy a Rudnicában előforduló aranyszemcsékkel függött össze. A műltban az aranymosás a folyamokban igen elterjedt volt. Körmöcbánya középköri városok közé tartozik amely dicsősége idején uralkodók és befolyásos hatalmak érdeklődés középontjába került, amelyek törekedtek saját hatalmába keríteni. Érdeklődésuk oka arany gazdag bányák voltak. A Körmöc - patak volgyet biztos hogy már 10. század körül mezógazdaságilag és bányászatilag kolonizálta a szlovák, német lakosság, feltételezések szerint aranyat és ezüstöt termeltek, de a valóságos termeló ipar fellendülése 14. század elején kezdődött. Ám ezt a folyamatot még mindig titok övezi, mivel ezzel kapcsolatban nem maradt fenn semmilyen írásos forrás. Körmöcbánya legrégibb említése Anjoui Károly Róbert, magyar király 1328 november 17. – i datálodásű kiváltságlevélben található, mellyel bányászati és pénzverési privilégiumokat kapot a Cremnychbana mellet összesereglett ún. vendégtelepesek kétmérföldes körzetben a földeket megkapták a szabad használatra (bányaszatra), szabadon választhattak bírót és városi tanácsot stb. Az előjogok odaitélésének hátterében pénzverdét alapítottak, amely századokon keresztül hatalmas mennyiségű arany és ezüst pénzeket - garasokat és dukátokat készítet, amin sok Európai uralkodó trónus támaszkodot. Körmöcbányai dukátok un. florénok legértékesebb, legkeresettebb Európai pénzek közé tartoztak , pénzverde szüntelen termelése alapításától mostanáig ritkaságnak számít Európai pénzverdék között. Bányászat és pénzverés dicsőséget és gazdaságot hoztak a városba. A középkor a város legnagyobb gazdasági fellendülésének időszaka volt. Körmöcbánya kamara gróf székhelye volt , amely a bányaszati és pénzverési kamara élén állt, 12 vármegyét igazgatott. Bányászati vállalkozást vezette és mint a király helyettese nemesfémek termelésére és pénzverés minőségére ügyelt. A városi vezetés és bíróság élén a bíró és 12 esküdt állt, a város ügyébe eleinte beavatkozott a király helyettese is - a kamaragróf. Körmöcbányának vezető pozíciója volt a hét Középszlovákiai bányász városok szövetségében is – az élén állt. A legnagyob arany termelése miat Magyarországon 14. században kiszolgálta az „arany“ jelzésű Körmöcbánya nevét. A Körmöci kézművésség a bányászat és pénzverde mellett Körmöcbánya gazdasági életének harmadik allapillérét alkotta. A középkortól a kézművészek ún. céhekbe tömörültek, melyek érdekvédelmi képviseletet nyújtottak számukra és szabályozták a gyártást. Részesedtek a város védelmezésében is. A céhek alapvető atribútumai voltak a ládikó, pecsétnyomó, céhtárgyak, címerpajzs, a serleg és a zászló valamint a céger. Körmöcbányán élelmiszer ipar, ruházati ipar, textil ipar, bőrkészítő üzem, fafeldolgozó üzem, agyagipar, üveggyártó, fémfeldolgozó, viaszgyártó stb., és specializált kéziparosok is borbély, patikás, orgona gyártó, kertészet, könyvkötó léteztek. Az aranyművészek a kéziiparosok közöt nagy megbecsülésnek örvendettek, kivételes pozícióban voltak és sok előjogot élvesztek példáúl mentesítés a rendkívüli díjszabástól, sör, bor és élelmiszer szabad behozatala pénzverők házaiba. Az aranyművészek együtt a pénzverőkkel a pénzverdében érvénesültek. Az éremgyártásból híres körmöci érmeművészet fejlődött. Később a céheket magánkisipar rendszerrel pótoltak. A 18. század 2. felétől a gyári termelés Körmöcbányán intenzívebb fejlődésnek indult. A város legrégibb manufakturáihoz és gyáraihoz tartoztak a malmok és a papírgyárak, kőfejtők, bőrfeldolgozó gyárak, agyagpipákat gyártó üzemek, városi sörgyár, csipke iskola múhelyek, kőedény gyár, szék gyár, dobozos gyár, konyvnyomdászat, litográfia készító múhely és stb. Körmöcbánya történelmi középpontja a várral együtt a középkori városok között kivételes, sajátos gótikus típusú urbanizációs összeséget alakít. A jelenkori látogatókat Körmöcbányára nem az arany csillogása csábítja, hanem a gazdag történelem, fenntartot emlékek, és gyonyorú természet amely jó feltételeket minden évszakban kínál turisztikára és sportolásra.