Szent Katalin - templom a vár és város dominánsa. Szent Katalin a város védőszente. A vár fokozatosan 13 -15 század közot keletkezet. A vár körül található erődött 14. századból származó bástyákkal erősitették – északi bástya, nyugati kis torony, keleti bányász bástya és valószínűleg déli bástyaval is. Manapság északi és déli belépó tornyok, kis óra torony és bányász bástya képezik a vár védőerőd területét. 1970 – ben a vár térségét nenzeti, kulturális és történelmi emlékké nyilvánították.
Szent Katalin római katolikus templom, eredetileg kéthajós, késső gótikus stílusú amely 14. században épült.A templomot Szent Katalin néven előszor 1526 – ban emlegetik. 1560 – ban tűzvész károsította a templom tornyát, amelyet késsőbb átépitettek reneszánsz erkélyes toronyá, 1579 – ból származó datálódás található a szögletkövön. A Szent Katalin – templom a jelenlegi körvonalait és összképét az 1883 – 1886 – os években végzett, kiterjedt és reprezentatív felújítás során nyerte el. A helyreállítást Storno Ferenc , soproni származású épitész vezette. Csaknem négyzetes, csarnokos, kéthajós templom , szentélyel, déli és északi kápolnával..... A szentélyt íveló hajlított hálóboltozattya csavarorsóján 1488 –ból származó keltezés a templom felszentelési esztendóét mutatja. A boltozat mezőit szentek festményei és a falakat kő epitáfumok díszítik. Templomhajó területén körüljáró boltozat kő-bordákkal és a mezőkon szalagos növény motivumú festmények találhatók. Déli és a északi oratórium megközelíthető csigalépcsőkkel. Kórusban a templomhajó nyugati oldalán hangversenyorgona található. Az orgona paraméterei hasonlóak a más európai orgonákhoz. A neogótikus ,1885 – ból származó templom enteriőrjében szárnyas oltárok láthatók. A fő oltár Szent Katalint ábrázolja és a négy mellékes oltár gazdagan van díszítve és aranyozva. A 16. századból származó polikrómozott falba beépítet férfi mellszobor a szószék alatt található. 1500 évből származó késső gót stílusú Madonna szobor a mellékes oltáron lelhetó. Déli kápolnában reneszánsz keresztelő márványkút , neogótikus fedéllel található.
Vár erődítménye
14. században épitet erődítmény,kettós várfalakkal, kapuval és három bástyával diszponált. A Storn épitész vezette átalakításánál a vár falait lecsökkentették és bástyaoromzattal befejezték.
Eszaki bejárati kapu Eredetileg a kapu előt mély árok volt, amelyet gótikus facsapóhíd ívelt át. 14. századból származó belépő toronyt kapuval és átjáróval a vár palánk sistémájába sorolják. Maga a hasáb alakú, négy szintú bástya, földszinten alatjáróval, a fal külső oldaláról ereszek alatt nyílásokkal amelyek lőréseknek szolgáltak. Középen a bejárrat fölöt szürkos kőorr látható. Homlokzat déli oldalán eredeti álapotban fentartott reneszánsz vakolat része lelhetó.
Szent András – karnerja
Legrégebbi vár épülete, 13. század feléből származik. Eredetileg Szent Mihájnak vol felszentelve. Két szintű, kör alakú, késső román és gót stílusú épület. Az első írásbeli adatok kápolnát említenek, karner elnevezés 1506 – ból származik. Csontház a megmaradt karner alsó része – román stílusú hat részes boltozattal nem kialakítot kőbordákkal, hatszögú csavarorsóval. Felső része gótikus stílusú, 14. századból származó, enteriőrben gótikus kő elemekk és bányászok és szentek restaurált falfestményei láthatók.
Kis (Óra) torony
A vár terület nyugat oldalán található – palánk bástya fal része, 14. századból származik, negy szintű kő - párkányal elválasztott. A toronyban barokk harangok helyezve el. Átmeneti elnevezése „Órás“ totony volt, midőn az utolsó előtti szinten óra helyezkedett.
Vár belépő lépcsőháza és a Déli torony
18. század utolsó harmadrészében a régebbi torony alapjára hozzáépiteték a tetőzött lépcsőházat.A felső területen harangok vannak elhelyezve.
Edykori városháza Eredetileg négy szintű lakótorony volt, téglalap alakú, 14. század végéból származik, várfal közé épitették.Tűzvész után a városházát városba áköltöztették. A 1879 földrengés okoztta földcsuszamlás miatt az alá bányaszot városi terület részén egyes épületek, a vár területén is, megsérültek, legjobban a városháza. 1887 - ben statikai okok miatt eltávolították a városháza két szintjét és bástyaoromzattal bevégezték - irattári alapok szerint 1898.
Bányász bástya
15. században épitették, valószínűleg kápolna maradványa. A bástya külső fala – délkeleti oldalán városi kőpajzs van helyezve.
Immaculata szobra
Bányász bástya és karner közot áll.Barokk kő szobor másolatja 1760 – 1765 években D. I. Stanetti alkotta.Eredeti szobor a vár Szent Katalin - templom enteriőrjében van elhelyezve. www.nbs.sk/MMM
Városháza - Štefánik tér 1/1 sz. Az első írásbeli bizonyíték 1441 – ből származik. A gótikus terem polgári házat megvásárolták és utólag átalakították. 1738 év után megnyilt az új városháza. 18. század közepén városháza épületetét egyesítették a 38. számú házzal. Földszinten lévő belépő teremből barokk lépcsőkon lehet az emeletre jutni. Az emeleten hivatalos helyiség – városháza terme helyezkedik, amely enteriőrjében Angyal Géza festóművész műalkotássai és kerámiai kályha találhatók.Helyiség város főtéréhez van orientálva, teremből erkélyre lehet kilépni amely fémkorlátja közepén Jusztícia igazság istennő testalkata látható.
Római – katolikus plébánia hivatal
Gótikus épület 14. század végéről származó, eredetileg két épületrészből állt. 18. században lényegesen átépitették , és harmadik észak épületrészel gyarapították. Középső traktus földszinti termében tölcsér alakú lépcsőház található, amely oldalán plasztikus díszek Szent Rozália és Szent Kristóf testalkatai láthatók. Műalkotások remélhetőleg D. I. Stanetti alkottássai. Épület alagsora megőrizte gótikus eredetét, ebből fejlődési fázisből félkör – alakú kapukeretek, szellőzőnyílasok, boltozatok, csigalépcső torzója lelhetők déli és középsőtraktus közott, a földszintenportálék fém ajtóval, kő konzolák és vakolat alatt elrejtett elemek. Patkó alakú lépcsőház vezet a plébánia központi helyiségéhez, amely az emeleten található. Empír homlokzatú, két szintú épület, 18 -19 századfordulóból származó, toszkán oszlopokkal támogatot erkély az emeleten látható.
Polgári ház Gótikus terem típusú épület, az udvarra vezető átjáró folyosón gyémánt boltozat található. Középkori elemek gazdasága magas történelmi, művészeti, építészeti értékek eredeti álapotban fentartott, töbszörös átépítés ellenére, láthatók kőportálék ( csúcsíves, nyerges) az alagsorban. Földszinten ablak kősámbránok, boltozatok, kovácsolt fém ajtók vesszővel, kőpadlóba beépítet malomkerék, helyiségekben bádoggal bevont fa ajtók, vonalazot négyzetekkel díszítet homlokzat lelhetők. A ház keleti oldalához funkcionálisan hozzácsatolódik a szomszédban lévő épület amelyet udvar választ el. Az épületek pincével vannak osszekötve. Szomszédban lévő földszinti, gótikus ház 15. századból származik. Enteriőr megőrizte az eredeti gótikus és késső barokk stílust, reneszánsz faragot gerenda boltozatot és a homlokzaton gótikus derékszögű kereszt és kettős kereszt kősámbránok.
Polgári ház – Štefánik tér 10/19 sz. 14. század végéből származó, eredetileg gótikus épület, amely 1652 – ig Boldogságos Szűz Mária templom plébánia székhelye ( késsőb ledöntot plébánia templom ) és 1738 – tól városháza volt. Terem típusú gótikus épület, amely hallyából az emeletre L – alakú lépcsőház vezet reneszánsz korláttal. Két pincével diszponál, mivel az alsőb kőbe van vésve. 1952 – 1955 évek között az épületet rendbe hozták és átépitették. Szent Florián kő szobra a házhoz tartozó udvaron van elhelyezve, eredetileg a Kutnohorská utcán állt. Épület után , eredetileg a Fehér torony ( Biela veža ) helyén( irattári adatok még 1707 évben emlegetik )késő barokk ház állt. 18.század végén az épületet átalakították háromemeletú lakőháznak, amely anyaga a városerőd falai elót áll.
Polgári ház – Štefánik tér 11/21 sz. Két parcellán telepedó, eredetileg gótikus épület amely 14 -15 századból származik. Lépcsőház mellet t lévő portálén található felirat szerint 1568 - ban átépitették. Az epületben gazdag művészeti, történelmi és épitészetti elemek ( külömböző fejlődesi fázisban ) magas művészeti és valódi értékek találhatók – boltozatok, portálék, ablak kősámbránok, eredeti vakolatok maradványai, reneszánsz kovácsolt rácsok, intarziás ajtók dobozos lakatokkal, faragot kazettás gerenda menyezet. Az épületben Pénz és érme múzeum numizmatikus kiálítása található.www.nbs.sk/MMM )
Polgári ház – Štefánik tér 34/42 sz. 15. századból származó gótikus épület, középre helyezett átjáróval, csúcs és késő gótika kő elemekkel - portálék (szamár hát) – egyik a homlokzaton a másik az első emeleten, nagy ablak kő falburkolatok és részben az udvaron lévő északi szárny déli homlokzatján. 18. században az épület hosszantartó átépítésen ment át.
Polgári ház – Štefánik tér 33/40 sz. 15. századból származó eredetileg gótikus épület, kora - reneszánsz festménekkel és 1527 – ből származó igazításokkal, manapság széles átjáróval diszponál, kivágott és gipszdíszítésú donga boltozattal. Gótikus polikrómozot portálét nemrégen restauráltak. Az emeleten múzeum kiálító termei találhatók. „ Zöldnek“ nevezett , délre orientált terem, nemrégen restaurált - kazettákban novényi motivumovumokkal és 1525 éves datálódással. Már 1527 a nika környékét szürke színezet árnyalat kiegészítete. Második emeleten nyitot arkádos folyosó található amely a ház udvaról látható. Az udvar fal nyugati oldalára kő - pajzs kópiója van ráillesztve.A homlokzat 18. század feléből származó középponti rizalit toszkán oszlopokon és volutákon áll. A homlokzat bejárata mintkét oldalán két kő – konzol, álló Krisztusz és Immaculata szobrok ( D. I. Stanetti műalkotásai ) találhatók.
Ferences kolostor, templom, loretán kápolna és magtár areális - Štefánik tér 31/36 sz. A főtér homlokzata nyugati alsó oldalán található. Kolostor keleti szárnya 1653 - ban épült, eredetileg két gótikus ház helyén, Lippayi György esztergomi érsek kezdeményezésére.1702 - ben a kolostort kibővítették és átalakították. Így keletkezett négy szárnyú alapzat - középen úgynevezett„ paradicsom“ udvarral és városi várfal mentén nyugati szárny - 1777 - ből származó datálódással ferences sarokbástyán (városi tűzvész éve). Egyhajós barokk templom nyugat beállítottságú szentélyel - 1715 – ben volt felszentelve. Építóművészetes oszlopos főoltár Aszszi Szent Ferencet ábrázolja. A lebontott plébánia templomból származó , Szent Máriát ábrázoló festmény Schmidt A. műalkotása. Loretán kápolna templomtól északra helyezkedik, és funkcionálisan hozzákapcsolódik, 1758 – ból származik. Ferencrendy területen álló magtár nyugatról a kápolnához, északról a templomhoz van hozzáépítve. Az enteriórben figuratív és novényi motivum díszítésú falfestmények találhatók.
Pénzverde – Štefánik tér 25/24 sz. Pénzverde legrégebbi része 15. századból származik a főtér északi oldalán található.Reneszánsz idején és 19. század végén a pénzverde területe nagy változásokon ment át – különösen 1872 – től felső városi kapu lebontása után. 1882 – 1889 évek között építeték és következő 1891 - ben hozzáépiteték az északi és északnyugati pénzverde terület részét. Nyugati épület rész 1958 - ban keletkezet. 1329 – től a pénzverők a cseh garas mintája alapján új ezüst pénzérmét kezdtek verni – a magyar garast, és 1335 - től arany florinokat amelyet körmöcbányai aranyaknak neveztek, szintén ezüst garasokat és kis dénárokat.
Polgári ház – Kutnohorszka utca 666/2 sz.Három szintű, három épület részel diszponáló ház udvari erkélyel és reprezentetív gazdag reneszánsz díszítésel. Középső folyosón keresztboltozatok, szögletes stukkók és kőpárkány talapzatok találhatók. Profilációs kőportálék párkányal vannak befejezve. Földszintről az emeletre patkó alakú lépcsőház vezet – kőlepcső fokokkal. Homlokzatot négyzetes sgraffito és köralakú sarok erkély jellemzi.
Polgári ház – Štefánik tér 14/2 sz. Eredetileg gótikus ház amely 15. század második felében tágitottak. Alagsorban kő csiga lépcsőház lelhető, földszintról az emeletre második U alakú lépcsőház vezet – fiatalabb fejlódés fázisból származó stukkó díszítésú talapzattal. Homlokzat nyugati oldalán olvasható gótikus kőelemek találhatók , portálék, kőkeresztes ablakok, faszád fehér területén a sarkokon az ereszpárkány alat reneszánsz díszítés kópijója –négyzetek és ászok. Az épület homlokzatja baloldalán van ráillesztve a márvány emléktábla Bella L. János medailonjával, a faszád nyugati oldalán nikába helyezett „Szuletés“ falfestmény lelhetó.
Szent Hármas Pestises oszlopja ( Morový stĺp sv. Trojice)
Város tér kifejező – domináns eleme. Eredetileg ezen a helyen kő oszlop állt (1711 származot), amelyet 1761 -ben szédszedtek és 1776 - ban áthelyeztek Horná Vesz-be. Alapzat pilonja háromszögű alaprajz a fő oldala nyugatra van fordítva. A kompozíció dinamikus - szentek és angyalok szobrai tömege (14 szobor természetfölötti nagyságú) barokk stílusú. D. Stanetti és M. Vogerle szobrászok 1765 – 1772 alkották, mindkettő halála után Vogerle segédje – diákja T. Mayer befejezte a művet. 1891 – 1894, 1920 – 1921, és 1954 – 1957 az oszlopot restaurálták.
Barokk szökőkút
A főtér északi oldalán található. 18. századból származik, valószínűleg D. I. Stanetti műalkotása, konvex – konkáv vonalú alapzatal. Eredetileg a szökőkút központi elemét Neptún szobra képezte. Elégtelen irattári alapok miatt a szobor arckifejezéséről a szökőkút közepe korszerű változáson ment át.
Piros torony - köralakú három szintű bástya délkeleti városi erődítmény részén áll. 20. század 70. éveiből származik az új enteriőr amely közepével fém csigalépcső vezet. Az egyes szinteket újra épitették.
Körmöcbányai városi erődítmény mai napokig megőriszte eredetiségét annak ellenére hogy a valódi három belépő kapuból már kettő nem létezik és az északkeleti erődítmény falát lebontották.
Városi eródítmény
Egykori belső várost határolta , a várbástyákhoz kapcsolódik. A város eródítmény falai némely helyeken 5 -7 méter magasak (eredetileg magassabbak voltak), belső oldalán faerkély helyezkedet. Alsó kapu – hasáb alakú, földszinten átjáró, déli oldalán leeresthető rácsozat látható. Külső homlokzatot,( legmagassab szinten kívül),köves rések alkotják.
Az Alsó kapuhoz 1530 Barbakánt épitettek. Hassáb alakú, földszinten két űátjáróval - nagyobik, félköros kapukerettel és derékszögű besüllyeszt csapóhíd területével – szekérnek volt szánva a kisseb nyereg portálé, gyalogosoknak volt szánva. A Barbakán homlokboltozatját kiegészítik vízköpők, lőrések, reneszánsz erkély és kő - edikula Szent Katalin polikrómatikus domborműve. A főkapu mindkettő oldalán kő dombormű lapok láthatók jelképekel arany – Nap, ezüst – Hold, bányász és pénzverő szerszámmal. A lapok fölot, 19. századból származó, kerámiai testalkatok állnak - szobrok bányászt és pénzverőt ábrazolyák. A Barbakán tornya homlokzat észak oldalán két medailon polikrómatikus arckép található. 1539 származnak, Ferdinand- Nándor 1., császárt és nejét Anna királynőt ábrázolják.
Fekete torony
köralakű kisseb méretű, két szintű bástya amely városi erődítmény délnyugati oldalán található. Egyes helységek hozzáférhetők az új külső fém főlépcsőn, amely az erődítmény belső oldalán van.
Szent Erzsébet (özvedy aszony ) Római – katolikus templom Írásbeli adatok előszor 1393 – től emlegetik.Kőrház mellet jött létre 1382 -1393 évek között. Gótikus Egyhajós templom meghosszabítot szentély kőbordás boltozatán három címeres csavarszegek , amelyen egymás után Anjou magyar királyok címere, Anjou saját családi címere, és bányász jelképek –kereszbe tett kis kalapács és vasdarab ( csákány és kapa ) találhatók. A templom tornyát 1712 - 1713 évek közott épiteték. Régebbi neogótikus enteriőr berendezését a 20. században eltávolították. Csak az eredeti gótikus keresztelőkút figuratív díszítésú barokk fedéllel voltak megórizve. 2000 -2001 évek közott templom és a templom torony nagy kiterjedésű karbantartáson ment át. Templom hajó bejáratja fölott csúcsíves gótikus portále eredeti álapotba van fentartva, építészeti megigazítasok miatt két gótikus portálé templom hajó északi oldalán a faburkolat alá van helyezve.
Gimnázium, Ipari – képzőművészeti iskola, Városi kulturális központ, Alap iskola – 19.század végén és 20.század elején építették és a mai Križka Pál utca formáját alakította.
Evangélikus templom Evangélikus templom és plébánia klasszicizmusz stílusban épitették 1824 – 1826 évek közott az eredetileg fából épitett templom és plébánia helyén. 1688 –ból származik, a városi eródítmény falain kívúl álltak. Téglalap alakú oltári térség bevégezése klascistikus oltár oszlopos épitóművészet. Homlokzat középsó rizalittal, félköros bevégezet engedményel, portále egyenes átrakású oldalrészes pillér pár háromszogletű timpanont tart. A templom tetején kovácsolt kerest és sarkokon kövázák álnak.
Polgári ház - Križko Pál utca 395/14 sz. Eredetileg gótikus terem épület, amelyet barokk és klasszicista átépítésnél jelentősen tágasítottak és átalakítottak. Észak homlokzat erős kifejezését erkélyenek és portikusznak köszönheti. 1881 -1908 évek közot az épületben szlovák író és bánya orvos Laszkomeri Zechenter Gustáv élt és dolgozott. A figyelmét botanikának szentelte, és a ház mellet parkot létesített, amelyet „Zechenter kertnek „neveztek el.
Bányász házak Beszterce utca. 19 – 20 század közötti népi épitészetet reprezentálják – földszinty gerendaházak avagy kőházak, vakolattal, emelettel, fából készült erkéllyel. Alaptípusú bányász ház háromtérbeli adottsággal középső átjáró folyosóval rendelkezik. Emeletes házaknál a folyosóról lépcsőn lehetett az emeletre vagy erkélyre jutni. A menyezet fagerendás , felső fedezékkel. Körmőcbánya környék jellegzetes vonása gerendákkal tartott , fából épült erkélyek. Nyereg alakú háztetőre mint fedőanyagot fa zsindelyt használtak.
Szent Kerest templom Kálvárián található , 1977 –ben a tűzvész után a templomból csak romok maradtak. Keresztutat a mai napokban fokozatosan felújítják. Kilátás a Kálváriáról nagyon szép tájképeket kínál a körülévó hegyekról, völgyekről és kanyargós vasúti útvonaláról a látogatóknak.
