Az emberek ősidők óta harcoltak a természetti erőkkel. Körmöci bánya körzetet fokozatosan víztelenítette három örökös tárna.

Az I. Örökös tárna nyílása - Felső örökös tárna (Városi örökös tárna) a város felső részén Horváth J. Utcán 887/4 számú háznál található.A tárna nyílása 50m északra a Nándor aknától, 564,5m tenger feletti szinten, a vágat a Lipót aknanyílástól 50m északra Kremnické Bane –n, 622m tenger feletti szinten magsságában található. A táró hosszúsága 4280m, átlagos emelkedése – 1, 34% (szokatlanul nagy), amely kézzel vasdarabbal és kalapácsal let kivájva, az alső részén víz – csatorna található.A Felső örökös tárna aláásta az Anna aknát vmit nivellálás alatt, 600m tenger feletti szinten. Az Anna akna 1. emelethorizontját képezi , körülbelul 100m mélyen.

A II.Örökös tárna nyílása - Mély örökös tárna (Horná Ves – i örökös tárna) északkeletre a Horná Vesz – tól, fő út mellet található. A tárót 2. 10. 1519 – ben kezdték kézzel vájni, szünettel 1613 –ig törték. Az aknanyílás 472,9m tenger feletti szinten található, a vágat 509m tenger feletti szinten magasságban van, 550m északra Lipót aknától Kremnické Bane – n. Az akna hosszúsága 7050m, átlagos emelkedése – 0,51%, kézzel vágták, a intenzív munkák szünetekkel 94 évig tartottak. A Mély örökös tárna aláásta az Anna aknát, vmit a nivellálás alatt ,480m tenger feletti szinten, 4 emelethorizontott alkotja Kremnické Bane-n.

A III. Örökös tárna nyílása - Fő örökös tárna (Nándor császár örökös tárnaja – Szent Kereszti örökös tárna) - legfiatalabb, legmélyebb, leghosszabb Žiar nad Hronom –nál, Hron folyónál 255,7m tenger feletti szinten található. 1821 – ben előterjeszteték az első megoldás vázlatát. 1841 –ben megkezdódtek folyosó vágó munkák, amelyek többszöros félbeszakítás miat 1941 – ig tartotak. Az útvonalon kivéstek néhány függőleges bányai művet - szellőző kéményt( Stará Kremnička –án), és a I., IV. aknát. 13.6. 1899 – ben, az egész tárna az aknanyílástól a IV. számú aknáig elő volt készítve a bányavíz elvezetésére (hossza – 11km). A Fő örökös tárna teljes hosszúsága az Anna aknához 15 481m, egy emelethorizonton 9 461m folyosó és átásatás van. A tárna emelkedése 0,09%, Anna aknát kapcsolótérnél 268,9m tenger feletti szinten érte el. A táró keresztmetszete ellipszis formájú, külomboző paraméterekkel, ducolások túlnyomóan betonból vannak, hiányzó ducolások szakaszain boltozatkövek és csapszegek biztosítják a folyosó mennyezét. A Körmöcbánya város alatti déli részén IV. akna található, acél fejtő torony nivellálása 17,2m. Mostanában egedülálló működőképes IV. akna gépházzal, amely mint földalatti közlekedési bejárat a vízi erőműbe (245m mélyen) szolgál. Az erőmű 1921 – ben volt elindítva, 3 Pelton turbín van betelepítve. Nándor akna gépháza, városban a Horváth J. 890/10 sz. utcán található. A település térképébe 1826 – tól van berajzolva, aktívan emlegetik 1932 – ig. Zigmund György egyesült bányaművelő társaságához tartozott. Az akna 160m mélyen van, 1877 rászereltek az I. fekvő termelő gázgépet , amely a lóval vontatot berendezést pótolta. Egyesítő átásásal összekötődott a városban található Ferenc aknával.

Északnyugatra a várostól, keletre a Šturec talajsűllyedés alatt a Lajos akna terület dominánsát - fejtő toronyt lehet megszemlélni – Banská cesta803/27 sz. A Lajos akna helyén már 1634 – ben ömlási termeló aknát emlegetnek az irattári adatok. 1892 – 1894 évek között felépiteték az első villamos fejtő gépet a Lajos aknán Körmöcbányán, elektromos áram az I. vízi erőműből szolgáltatak. 1916 – 17 évek között a Fő örökös tárna nyugati ágazata elérte a Lajos aknát. A termeló torony elé folyamatosan meddőkőzetett szórtak. A Lajos akna alatt lévő hányót , acél hidak kötik össze, az egyik szintett kivéve a Bányász utat metszi. A Lajos akna kapcsolótere kőtörő 4. szintével van összekötve. Továbbá az érc álkapcsos zúzógépen, vibráló szitákon, hengermalmokon ment átt a kölekedési folyosón, a bánya út alatt, a malomba – nemesítőmű területén (jelenlegit a Banská cesta keleti oldalán 1934 épiteték). Az érc nemesítést froncsorozással pótolták ciánozással és következőképpen kiegészítő flotálással. Az eredeti épületek mellet lúgolő áll. Végső termék – arany és ezüst ötvözet finomítását kizárólag a pénzverde végezte. 2000 –ben, bezárták az utolső ércnemesítőműt – az arany és ezüst feldolgozására Szlovákiában. Észak nyugati terület részén bányamű maradékok találhatók – tárnák , aknák maradványai. Šturec talajsújedésnél példáúl: Vencel akna – dél, Vencel akna – közép, Šturec Šlak és a talajsújedés felet Miklós akna, Klinger akna.

A bánya út felet találhatók Vencel akna – észak, Lipót városi akna. Uralkodók Körmöcbánya látogatása emlékére három kőemlékműt állítottak: Lotharingai Ferencnek és fia palatinus József, II. József királynak. A Szűz Mária kápolnánál kerepelő épülete található (Banská cesta – Bánya út 45,47/810 sz.) és talajsűlyedésnél a Segítő Szűz Mária akna maradványai.

Az Anna akna Kremnické Bane –n lelhetó, legméjeb aknákhoz tartozik 439,2m, 10 emelethorizontal rendelkezik, mindedyik örökös vízelvezető tárnát összekött. Turček – vízesést valószínűleg 1496 – 1507 évek között épiteték. A vízvezeték alapelve a Turiec folyamvidék víz megfogása, és Kremnické Bane –n kerestül ,átvezetése a Hron folyó vízterületére. Amely évszázadokon keresztül energiával látta el a zúzdákat, a dúsítóművekett, a iszapmentesítő aknákat és kohókat. Bevezető vízvezeték teljes hosszűsága a forrástól a Studená dolina -i (Hideg volgy) erőmű első fokú felhalmazó medence torkollatáig 17 411m, 62m felülmúllásal. Az úvonal egész hosszúsága Hron folyóig 34 405m , 587 felülmúllásal. Turček – vízesés útvonalán 9 akna, két felhalmazó vízmedence, derítő tartály, kiegyensűlyoző tartáj, vízerőmű három foka, és 245m mélyú akna találhatók.